Iráni perzsa szőnyegek eredete és történelme
Iráni perzsa szőnyegekről egy kis történelem
Ki ne hallott volna már a perzsa szőnyegekről? Európában a perzsa szőnyeg már hosszú évek óta az összes keleti szőnyeg gyűjtőfogalma. Bár a keleti szőnyegeket már a középkor óta importálják Európába, a szőnyegek tanulmányozása és tudományos kutatása viszonylag új keletű jelenség. A 19. század közepe előtt egyetlen publikáció sem foglalkozott a keleti szőnyegek történetével, eredetével, mintáival vagy szövési technikáival. A keleti szőnyegekről szóló könyvek nagy többsége általános jellegű; meglehetősen kevés könyv foglalkozik kifejezetten a perzsa szőnyegekkel.
A perzsa szőnyeg története sok hiányossággal rendelkezik, és még mindig hiányoznak a történelmi dokumentumok vagy a keleti szőnyegeket ábrázoló régi festmények, amelyek segíthetnek a hiányosságok pótlásában. Mivel a szőnyegek használati tárgyak, ezért élettartamuk sokkal rövidebb, mint sok más műtárgyé, amely fémből, kőből vagy kerámiából készült. Ennek ellensúlyozására a tudósok a korai irodalmi forrásokra támaszkodtak.
Tanulságos megvizsgálni az európai nyelvekben a szőnyeg fő szavának etimológiáját, a német "Teppich" és a francia "tapis" a perzsa „baft” azaz „fonás” jelentésű szóból származik. A későbbi európai szőnyeg kifejezés is ebből a régi perzsa eredetű szóból származik. A korai forrásokban található kifejezésekről feltételezhető, hogy inkább textilre, mint csomózott szőnyegre utalnak.
A legkorábbi fennmaradt csomózott szőnyegeket az Altai köztársaságban és a Tarim-medencében találták. Sajnos a fennmaradt darabokból nem lehet rekonstruálni a mintákat. A megmaradt darabokat alapos technikai elemzésnek vetették alá, amely kimutatta, hogy a gyapjú egy olyan juhfajtából származik, amely ma már csak a Kaukázusban található.
Perzsiát számos arab utazó kereste fel, akik leírták, amit láttak. Ezek a források azonban alig mondanak többet, mint a korábbiak, mivel az utazók nem rendelkeztek szőnyeg szakértelemmel, és a szőnyegeket mindennapi használati vagy dísztárgyaknak tekintették.
Amint arra A. C. Edwards A perzsa szőnyeg című könyvében rámutatott, a Szeldzsuk szultánok idejéből vagy a korai mongol korszakból kevés utalás van perzsa szőnyegekre. Csak a 14. század végétől találunk miniatúrákon ábrázolt szőnyegeket. A szakirodalom a későbbi mongol uralkodók idejéből nagy és értékes szőnyegekről számol be. Elmondják, hogy a 13. század végén Ghazån kán a Tabriz mellett épített új rezidenciáját Farsból származó szőnyegekkel boríttatta be. Ez arra utal, hogy Tabrizban nem álltak rendelkezésre hasonló szőnyegek
Perzsa szőnyegek fejlődése
Tudjuk, hogy a 15. században a perzsa szőnyegek jelentős stílusváltáson mentek keresztül. A virágminták felváltották a geometriai mintákat, és a folytonos mintákat felváltották a központosított minták. A stílusváltás ellenére, főként vidéki területen folytatták a geometrikus szőnyegminták hagyományát. A 16. századból számos szőnyeg maradt fenn, amelyek közül néhányon dátum, néhányon pedig szignó található. A szövés dátumát, helyét és a szövőmester nevét feltüntető feliratok arról a magas társadalmi státuszról és a munkájára való büszkeségről árulkodik, amelyet a szövőmesterek élveztek. Természetesen a legkiválóbb szőnyegszövő mesterek közül csak néhányan hagyták ránk nevüket a perzsa szőnyegek történelmében.
A Szafavida uralom alatt egyesült országok gazdasági erejét, valamint a szőnyeg művészetnek tulajdonított fontos helyét tükrözi néhány 50 négyzetméteres szőnyeg, valamint a szövés finomsága, amely elérte a 500-800 csomó/m2-t. Irán földrajzának rövid áttekintése elengedhetetlen a szőnyeg gyártás történelmi fejlődésének és a fő szőnyeg gyártó központok eloszlásának megértéséhez. Északnyugaton fekszik Tabriz, amelyről egészen a közelmúltig azt feltételezték, hogy a korabeli szőnyegszövés központja. Mint már említettük Ghazån kán Tabrizban lévő fővárosi rezidenciáját a messze délen fekvő Farsból származó szőnyegekkel rendezték be. Továbbá, nem jegyeztek fel szőnyegszövőket azok között a kézművesek között, akiket 1514-ben I. Szelim oszmán szultán Tabriz elfoglalása után Isztambulba szállítottak. Ezek a tények együttesen erősen arra utalnak, hogy Tabriz inkább egy bizonyos szőnyeg csoport fontos kereskedelmi központja volt, mint egy jelentős szőnyegszövő város. Közép-Perzsiában a szőnyegszövés fő központja Kashan, majd később Iszfahán volt. Perzsia déli részén Kerman volt a fő szövőközpont, míg keleten ezt a pozíciót Herat (mai Afganisztán területe) töltötte be. A perzsa szőnyegek fejlődése az elmúlt négyszáz évben e négy nagy területen belül zajlott le.
Perzsa imaszőnyegek
A perzsa szőnyegek egy különleges kategóriája, amelyet meg kell említeni, az imaszőnyeg. Az, hogy mikor készültek először imaszőnyegek, még nem tisztázott. A Kr. u. 1500 után szőtt imaszőnyegek közül ismerünk néhányat, amelyek mintázata párhuzamosan elhelyezkedő fülkékből áll, és valószínűleg mecsetekben használták, ahol funkciójuk az is lehetett, hogy jelezzék a használója rendi elsőbbségét.
Az imaszőnyegek egy érdekes csoportját kell megemlíteni, amelyeket a korai perzsa imaszőnyegeknek tekintettek. Ezek között számos köz- és magángyűjteményben található, valamint az isztambuli Top Kapi Saray Múzeumban harminchét darabból álló gyűjteményt állítottak, amelyek az oszmán szultánoké volt. A perzsa imaszőnyegekről, a legtöbb keleti szőnyegekről írt könyvben kevés szó esik, és az is igaz, hogy az imaszőnyegnek Perzsiában nem volt olyan fontos szerepe, mint más iszlám országokban. Mindazonáltal a kisszámú fennmaradt példányok bizonyítják, hogy legalább a 16. századtól kezdve léteztek jó minőségű imaszőnyegek.
Perzsa szőnyegek nyugati hódítása
Számos jól ismert perzsa szőnyeg kétségtelenül zsákmányként került Nyugatra a törökök legyőzése után, és ami jelentős, szinte mindegyik perzsa eredetű volt, Annak ellenére, hogy Törökországban ebben az időszakban nagy szőnyeggyártás folyt, a török arisztokrácia nyilvánvalóan a perzsa szőnyegeket részesítette előnyben. A Koppenhága melletti Rosenborg kastélyban található "koronázási" szőnyeg valószínűleg egy példa erre.
Tekintettel arra, hogy Velence a középkor óta fontos kereskedelmi központ volt a Kelettel folytatott kereskedelemben, nem meglepő, hogy milyen helyet foglal el a keleti szőnyegek történetében. Számos perzsa szőnyeg lehetett a város gazdag családjainak birtokában. Kétségtelenül sok perzsa szőnyeg jutott Velencébe, amikor a velencei kormányzat a törökökkel szembeni egységes fellépés érdekében szoros kapcsolatokat keresett Perzsiával. Erre példa egy arany- és ezüstfonallal díszített selyem szőnyeg, amelyet a Shah 1603-ban küldött, kifejezetten azzal a céllal, hogy a híres San Marco kincsét rajta mutassák be. A perzsa szőnyegek fénykora a Szafavida-dinasztia bukásával ért véget. A Szafavida korszak vége egybeesett az európai lakberendezési divat változásával, amely nem kedvezett a keleti szőnyegeknek.
Tehát ennek a jellegzetes tárgynak a történelme régre nyúlik vissza. Az iráni szőnyegkészítést a 15. század vége és a 16. század eleje között készült szőnyegek dokumentálják, de a magas technikai színvonal már jóval korábbi, az írott történelem előtti hagyományokra utal. Az iráni szőnyegszövés művészete az emberek kultúrájában, szokásaiban és ösztönös érzéseiben gyökerezik. Attól függően, hogy hol szőtték a szőnyeget, a minta és a design eltérő lehet. Egyes típusok, mint például a gabbeh és a kilim, eltérő textúrával és négyzetméterenkénti csomószámmal rendelkeznek.
Érdekességek a perzsa szőnyegről
Egy eredeti, gyönyörű perzsa szőnyeg azon felül, hogy a szoba legszebb tárgya lehet, mellyel emeli annak fényét, az ősi kultúrára is emlékeztet bennünket. Amellett, hogy elbűvölő, finom tapintású és meleg, hosszútávon is jó választás lehet, mivel egy ilyen szőnyeg akár évtizedekig kísérheti életünket.
Az iráni kézi csomózású szőnyegek, amelyek a keleti szőnyegek között előkelő helyet foglalnak el, varázslatosan lenyűgöző hangulatot varázsolnak bármely belső térbe. A tiszta gyapjúból készült értékes darabokat kifinomult csomózás és ízléses, bonyolult minták jellemzik, amelyek a rendkívül precíz kézműves munka eredményei.
A csodálatos minták közül sokat a természet ihletett; állatok és virágok. Ezek a motívumok az építészetben is megjelennek. Arthur Pope úgy fogalmazott, hogy „a perzsa szőnyeg inkább hasonlít egy kertre, mint szőnyegre.” A kertek és a paradicsom keresése ősidők óta alapvető fontosságú az iráni gondolkodásban. A kertek állandó szereplői a költészetnek, az irodalomnak és a művészeteknek.
A perzsa szőnyegekben használt színek is nagy jelentőséggel bírnak. A különböző színek a gazdagságot, a szerencsét, a hatalmat, a hűséget vagy akár a magányt szimbolizálják. A színeket magasan képzett kézművesek készítik természetes festékekkel. Ezek általában vadon termő növényekből készülnek, és nagyon gazdagok, mint például a kárminvörös, a sötétkék és az elefántcsontfehér árnyalatok.
Az iráni szőnyegek textúrája
A gyapjú természetes textil, és az egyik legkeresettebb anyag a szőnyegkészítésben. A gyapjú szőnyegek rendkívül tartósak és tökéletesen ellenállnak a mindennapi használatból eredő kopásnak. A gyapjúnak természetes szennyeződéstaszító hatása van, és könnyen tisztítható. Emellett lángálló és megőrzi jellegzetes alakját, mivel a szőnyeg bolyhai nem lapulnak le, hanem mindig visszanyerik eredeti alakjukat. A fentiekből látható, hogy az iráni szőnyegek nem csupán dísztárgyak, hanem festményekhez hasonló műalkotások. Hogyha igazán tartós darabot szeretne otthonába, ez a tökéletes választás!